2011. július 14., csütörtök

Karkötőtől nyakláncig

Még egy bejegyzés, ami megmutatja, hogyan is működök:) Hogyan jutok el egy ékszer készítésétől egy teljesen másikéhoz.
Rendelésre csináltam egy viking karkötőt, aminek a belsejébe gyöngyöket tömködtem. Eszembe jutott, hogy van még Móró Barbi lámpagyöngyeiből három darabom. Az egyik jól mutatna egy egyszerű viking fonású karkötőben. Így lett.


De volt ám még egy gyöngyöm, egy gyönyörű kék színű. Ezt is nagyon jól el tudtam képzelni egy hasonló karkötőben, de most nem vikinggel. Jó régen vettem egy turkálóban egy gyönyörű fémszálas, színjátszós kékes-lilás organzát, amit eddig nem tudtam használni, mert nem olvasztható a széle a fémszálak miatt. Most viszont összevarrtam belőle egy csíkot, kitömtem gyöngyökkel, majd körbedrótoztam, és a lámpagyöngy lett a kapocs.


Annyira szép ennek a organzának a színe a zománchuzallal, hogy nyakláncot is kénytelen voltam készíteni. Eredetileg szettben szerettem volna a karkötővel, de inkább önállóan állják meg a helyüket. Vadjutka leírását alapul véve készült a lánc, nagyon "vadjutkásra".


Csináltam még egyet, szintén Judit pipacsaival, de már kricsárosabbra. Annyira kricsárosnak érzem, hogy magamnak is készítenem kell egy példányt belőle, sőt a lányom is rendelt egyet.



3 megjegyzés:

EWA gyöngyös világa! / EWA's World of Beads írta...

Ezek megint gyönyörűek ,ez az utolsó lánc csodaszép! Gratulálok!

Bartha Reka írta...

Fantasztikusak a viragok a nyaklancon!

Kricsár Annamária írta...

Köszönöm. Én is szeretem őket:) Az érdem meg Vadjutkáé.