2010. március 27., szombat

Még cica


Ahogy egy időben a szitakötőkből volt nagyon elegem, most a macskákkal vagyok így:) Remélem, egy darabig ő az utolsó...

200.

Megvan a 200. rendszeres olvasóm:) Ő Noyka lett. Mint a 100-nál, most is szeretném meglepni valamivel a (remélem) szerencsés olvasóm. Kérlek, írj nekem egy e-mailt, és mondd meg, hogy szeretnél-e tőlem valamilyen ékszert. A részleteket megbeszéljük levélben.
És most is nagyon köszönöm, hogy ennyien nyomon követitek a munkáimat:)

Bemutatkozik Ági

Ha vasárnap, akkor bemutató: következik Ági.



" "Eredeti foglalkozásom" gyöngyfűzőbajnok:)) ahogy a kiskedvesem mondaná, mert először a gyöngyökkel kezdtem el komolyabban foglalkozni tavaly október környékén. Aztán rátaláltam Ancsa blogjára, ahol iszonyatosan megtetszettek a drótékszerek és gondoltam kipróbálom én is:) Mostanában sajnos nem sok időm jut sem a drótozásra, sem a fűzésre különböző egyetemi elfoglaltságaim miatt, de ha van egy kevés szabadidőm mindenképp beiktatok egy kis kreatívkodást, mert óriási örömöt okoz ez nekem:) Köszönöm mindenkinek, akik eddig inspiráltak:)"
Ági blogját itt találjátok.

2010. március 21., vasárnap

Akasztó-kísérletek újra



Még mindig nem tudtam betelni a sárgarézzel, azzal, hogy sokkal merevebb és rugalmasabb, mint a vörös. Így egy csomó mindent meg tudok csinálni belőle, amit a szokottból nem. Most az volt a koncepcióm, hogy csináljak valamit, ami gyorsan megvan, legkésőbb ma befejezzem, hogy holnap, mikor érkezik a rendelt alapanyagom, neki tudjak látni a megrendeléseimnek. Akasztókat szerettem volna csicsázni, kiegészítésként egyszerű ásványos lógókkal. Az első a tigrisszemes volt, aztán egymásból következett a többi. A kedvencem a korallos-olivines.
Meglehetősen idegen tőlem ez a fülbevaló-típus, de ennek ellenére nem tudtam ellenállni a késztetésnek, hogy ilyet csináljak. És ráadásul még tetszenek is.
Nektek mi a véleményetek? Mennyire szokatlanok? Szerintetek lenne, aki hordaná őket? Őszinte véleményeket kérek, ha bűnrondák, írjátok meg azt is légyszi.
A teljes kollekciót itt találjátok.

Bemutatkozik Anna

Ha vasárnap, hát bemutató: következik Anna.




"Perényiné Anna vagyok, Budapesten lakom. Van egy 9 éves nagylányom, és egy 7 hónapos kisfiam. Sokáig csak gyöngyöt fűztem, majd kb. 4 éve kezdtem el drótozni munka mellett, először Laták Zsuzsa könyvéből, és honlapjáról, majd személyesen Fülöpné Fülöp Katalintól tanultam.


Sajnos mostanában nagyon kevés időm van. Kisfiam minden időmet elveszi. De nagyon szeretnék eljutni én is odáig, hogy már csak ebből "éljek". Adtam magamnak még 2 évet, remélem sikerülni fog."

2010. március 18., csütörtök

Befoglalás

Megvan az első szép ásványom befoglalása. Eredetileg nem ezzel kezdtem volna, hanem a pöttyösebb jáspissal, de annak a mintázata nem bírt el már ennyi díszítést sem. Kétoldalasra készítettem ezt is, nekem az egyszerűbb oldala jobban tetszik.

Az előző bejegyzésben a szemes lánc fogadtatása elég felemás volt: itt csak egy megjegyzés jött rá, máshol több, de ilyen is, meg olyan is:) Sokaknak tetszik, meg viccesnek találják, de írtak olyat is, hogy kiborítja őket, ha egy ékszernek szeme van, az olyan bizarr:) De a kedvencem ez volt: aki ezt a láncot viseli, nem mondhatja, hogy "hé, a szemem nem ott van, hanem itt fent!":)

2010. március 15., hétfő

Margarita szett


A nyakláncot már régebben készítettem, de a kedves vevő fülbevalót is kért hozzá. Remélem, tetszeni fog neki ez is.

Bogyócskás és harmadik szem



Az ezüstözött szett szintén megrendelésre készült. Bár fülbevalókat csináltam már hasonló technikával, de ilyen karkötőt a borostyános szettet megrendelő (akkor még) menyasszony kívánságára készítettem először, így ez a karkötő is őt dicséri. A fényképért pedig bocs, egyszerűen nem tudok ezüst színű dolgot fényképezni.
A pici szem sáltű pedig csak úgy a magam örömére lett. Jelenleg nagy kedvencem, mihelyst lesz kicsi időm, csinálok egyet magamnak is, csak azt zöld kagylógyöngyből.

2010. március 14., vasárnap

Bemutatkozik Bomboniera


Ha vasárnap, akkor bemutatok egy drótékszer-készítőt: fogadjátok szerettel Bombonierát.


"Polgári foglalkozásomat tekintve genetikus vagyok, de e mellett akkor érzem igazán jól magam, ha lehetőségem van valamit létrehozni, ami másoknak is örömet okoz. Hegedülök, festek, fényképezek, scrappelek... Drótékszerek készítésével tavaly óta foglalkozom, kedvenc anyagaim az ezüst és a féldrágakövek. Kreatívkodásra szánt időm nagy részét tanulással töltöm és keresem a módját, hogy olyan ékszereket hozzak létre, ami én vagyok."

Bomboniera blogját itt találjátok, boltját pedig itt.


2010. március 12., péntek

Borostyán megint


Egy újabb rendelés, amit nagyon jólesett megcsinálni. Egy hasonló medál készült már, és nem is az én terveim alapján: egy kedves megrendelő rajzolta le az elképzeléseit. Ha valaki nem emlékezne rá, itt megnézhetitek a rajzot és a kész ékszereket is. Most pedig a tervező megengedte, hogy rézből újraalkossam a medált, amit itt is nagyon köszönök neki. Bár formára nagyon hasonló a kettő, az eltérő anyag miatt mégis teljesen más hatást keltenek.
És ha minden igaz, annak is tetszik, aki kapta:)

2010. március 8., hétfő

2010. március 7., vasárnap

Lehet irigykedni:)


Tegnap ásványbörzén jártam, és naná, hogy nem üres kézzel jöttem haza:) Ilyen gyönyörű köveket gyűjtöttem. A legtöbbet csak nagyon egyszerűen tervezem befoglalni, hogy érvényesüljön a szépségük. És az egyiket meg is tartom. Csak még azt nem tudom, hogy melyiket:)
Valaki nem tudja, hogy mi a neve a csepp formájú zöldes ásványnak piros foltokkal? Csak mert már elfelejtettem:) Annyi maradt meg, hogy a piros az rubin. De mi veszi körül?:)

Bemutatkozik Enikő

A következő drótékszeres, akit bemutatnék: Ifju-Tóth Enikő. Fogadjátok őt is szeretettel!




Enikő blogját ide kattintva találjátok.

2010. március 4., csütörtök

Amazonit és viking


Újabb megrendelés, amit megmutatnék. Még nem biztos, hogy ő a végleges változat, elég vastag és feltűnő lett. Inkább az én stílusom:)

2010. március 1., hétfő

Sárgaréz


4 karkötő, 4 pár fülbevaló. Mind tök egyszerű, de annyira élveztem csinálni! A 3 mm vastag sárgaréz drótot kézzel-fogóval nem is lehet szabályos formára hajlítani, így az ovális karkötő-forma is a kalapálás során alakult. Nagyon szórakoztató látni, hogy az egyenes drótdarab a püfölés során szépen felkunkorodik:) Csak arra kell vigyáznom, hogy ne akárhogy kunkorodjon:)