2009. október 13., kedd
Kicsi marslakó
Annyira tetszett a lüke pipi lába, hogy szerettem volna még egy állatot csinálni ilyen idétlen végtaggal. De madarat nem akartam. Így született Ő. És még vicces és idétlen kezei is lettek. Szeretem. Még két testvére vár megvalósításra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
9 megjegyzés:
áááááááááá, de édes!!!! őt akarom!!!:) ledíleljük?
sms-ben, mert lemegyek a telekre alkotni pár napra! tehát nemsoká sok új chünység lesz a meskán, ha eljutnak odáig a darabok! puszi, Ancsa, gratu!
Szia! Már a Meskán van, ha szeretnéd, szólj, és leveszem onnan.
viccelsz-bolondozol? má megis vettem:DDD
nagyon ötletes! tetszik!!!
szia! egész hétvégén a nyakamban volt, pénteken kaptam meg!!! végigcsinált velem egy nagyon erős hatású, gyakorlatközpontú önfejlesztő tréninget, összekovácsolódtunk:) együtt káosz táncoltunk, meg minden! imádom, köszi!!!
Örülök, hogy egymásra találtatok:) A tréning alatt az ő személyisége is fejlődött?
hát, mivel én változom folyton, vele is jobban, szabadabban tudok kapcsolódni, amit úgy élek meg, mint másokkal kapcsolatosan is, hogy "ő változott".:)
Hat ezek a foldonkivuliek isteniek!
Mindenik egy kulon kis egyeniseg! Hu, de megszerettem oket!:)
Megjegyzés küldése